Falnézet olvasása: így értse a kiosztási tervet

Mi a falnézet?

A falnézet egy fal síkjának méretezett rajza, mintha szemből, a helyiség közepéről néznénk. A burkolási tervben minden burkolt falról készül egy, és ezeken látszik, hogyan helyezkednek el a lapok, a fugák, a nyílások és a szerelvények. Az alaprajz megmutatja, hol van a fal; a falnézet azt, mi van rajta.

Ebben a cikkben a szerkesztőnk által készített falnézet jelöléseit mutatjuk be, de ugyanezek az elvek bármely burkolási tervre érvényesek.

1. Melyik fal, honnan nézve?

Az alaprajzon a falak betűjelet kapnak. Nálunk az A fal az alaprajz felső fala, és az óramutató járása szerint következik a B, a C és a D. A falnézet mindig a helyiség belsejéből nézve készül, ezért:

• a falnézet bal széle az a sarok, amelyik a falat szemből nézve bal kéz felé esik;
• a vízszintes méretek a bal sarokból indulnak;
• a függőleges méretek a kész padlótól értendők.

Ez a két rögzített pont – a bal sarok és a kész padló – minden falnézeten azonos, így a méretek egyértelműen átvihetők a helyszínre.

2. Méretláncok

A falnézet alatt és bal oldalán méretláncok futnak. A külső lánc az összméret (a fal hossza, illetve a belmagasság vagy a burkolás magassága), a belső lánc az egyes lapok vagy lapsorok mérete. A szélső, vágott darabok mérete itt olvasható le.

• Alul: a fal hossza és a függőleges fugák közötti távolságok (az első lapsor szerint).
• Bal oldalt: a lapsorok magassága alulról felfelé, és mellettük a burkolás határai.
• Jobb oldalt: ha a fal nem mennyezetig burkolt, a burkolás teteje („burk.”).

Ha egy méret piros, az azt jelenti, hogy a darab keskenyebb a beállított küszöbnél (alapértelmezésben a lap harmadánál). Ezt a terv készítője tudatosan elfogadta, vagy javítani kell.

3. A kezdővonal (KV)

A kezdővonal a falnézet legfontosabb vonala. Szaggatott-pontozott vonal „KV” felirattal és mérettel: függőleges kezdővonalnál a bal saroktól, vízszintesnél a kész padlótól mérve. A burkoló ezt a vonalat tűzi ki először – lézerrel vagy vízmértékkel –, és ehhez képest rakja a lapokat.

A kezdővonal nem feltétlenül a fal széle vagy a padló! Ha például a függőleges KV 580 mm, az azt jelenti, hogy 580 mm-en (a kádperem magasságában) indul egy egész lapsor, az alatta lévő sor pedig vágott.

A függőleges kezdővonal típusai: szimmetrikus kiosztásnál a fal közepe (középen fuga vagy középen lap), sarokból induló kiosztásnál a sarok, szerelvényhez igazításnál a szerelvény tengelye. A falnézet mellé tartozó szöveges leírás ezt meg is nevezi.

4. Színek és jelölések

5. Csőkiállások és szerelvények

A csőkiállások a falnézeten kis körként jelennek meg, mellettük a jelük (K1, K2…). A pontos koordináták – vízszintes távolság a bal saroktól, magasság a kész padlótól, furat átmérője – a falnézet melletti táblázatban szerepelnek. Ugyanitt látható a mosdó és a WC tengelye is.

Olvasáskor azt nézze meg, hogy a kiállás a fugában, a fugakeresztben vagy a lap belsejében van-e. Ha a lap belsejében, a szélétől mért távolság a fontos: ha túl kicsi, a lap a fúrásnál vagy később megrepedhet. Részletek: szerelvények elhelyezése a fugákhoz.

6. A falnézet átvitele a falra

1. Ellenőrizze a fal hosszát és a belmagasságot. Ha eltér a tervtől, a különbséget a szélső darabok veszik fel, a kezdővonalak maradnak.
2. Tűzze ki a függőleges kezdővonalat a bal saroktól mérve, függőónnal vagy lézerrel.
3. Tűzze ki a vízszintes kezdővonalat a kész padlótól mérve, de vízszintezve – a padló nem feltétlenül vízszintes!
4. Ellenőrizze a csőkiállásokat a táblázat szerint; ha eltérnek, döntsön a burkolás előtt.
5. Jelölje fel a nyílások és a szaniterek tengelyét, és vesse össze a lapkiosztással.

A MÉVSZ irányelve szerint a burkolat vízszintességének és függőlegességének megengedett eltérése ±L/600, a fugák egyenességéé legfeljebb 3 mm – a kezdővonal pontos kitűzése ezért alapfeltétel.

Gyakori félreolvasások

• A méretet a rossz sarokból mérik. A falnézet bal széle a helyiségből nézve bal oldali sarok – az alaprajzon ez a fal „jobb vége” is lehet, ha onnan nézzük.
• A padlót veszik vízszintesnek. A függőleges méretek a kész padlótól értendők, de a kezdővonalat vízszintesen kell kitűzni.
• A vágott sort felcserélik. Ha a KV a kádperem magasságában van, az alsó sor a vágott, nem a felső.

A teljes tervet bemutató oldal: burkolási terv. Ha a falnézeteket nem maga rajzolná, kérjen ajánlatot a terv elkészítésére.

Gyakorló feladat: egy falnézet végigolvasása

Nyissa meg a fürdőszobás mintát, és válassza a B falat. Olvassa le sorban:

1. A fal hossza az alsó külső méretláncon: 1800 mm.
2. A burkolás magassága a jobb oldali méreten: 2384 mm – ez négy egész lapsor a kádperemről indítva.
3. A függőleges kezdővonal (KV) a mosdó tengelyében: a fuga pontosan a mosdó közepén fut.
4. A vízszintes kezdővonal 580 mm-en, a kádperem magasságában – a padló melletti sor ezért vágott (578 mm).
5. A szélső darabok az alsó belső méretláncon: két oldalon közel 30 cm, vagyis majdnem egész lap.
6. A csőkiállások: K1 a mosdó lefolyója, K2 és K3 a sarokszelepek; a táblázatban a koordinátáik.

Ha ezt a hat adatot egy falnézetről le tudja olvasni, a terv bármely falát át tudja vinni a helyszínre.

Falnézet és alaprajz együtt

A falnézet önmagában nem mutatja meg, mi van a fal előtt: a kád, a zuhany vagy egy bútor csak a vetületével jelenik meg. Ezért a falnézetet mindig az alaprajzzal együtt érdemes olvasni. Az alaprajzon látszik, melyik falhoz csatlakozik a kád, merre nyílik az ajtó, és hol van a zuhany lejtése – a falnézeten pedig ezek magassága és a lapokhoz viszonyított helyzete.

Mire figyeljen, amikor átveszi a falnézeteket?

1. Változat és dátum: a burkoló és a vízszerelő ugyanazt a tervváltozatot kapja meg.
2. Faljelölés: a falnézetek betűjele egyezik az alaprajzzal, és minden burkolt falról van nézet.
3. Alapadatok az összesítőn: lapméret, fuga, kötés, burkolási magasság falanként – ezek nélkül a falnézet nem reprodukálható.
4. Kezdővonalak: minden falon szerepel a vízszintes és a függőleges KV, mérettel.
5. Csőkiállások: minden kiállás szerepel a táblázatban, és a koordinátái egyeznek a helyszínnel vagy a gépészeti tervvel.
6. Figyelmeztetések: az összesítő oldalon felsorolt kompromisszumok tudatosak, és tudja, melyik miért maradt.

Hogy egy teljes terv milyen részekből áll, azt a jó kiosztási terv tartalmáról szóló cikk foglalja össze.

Különleges elemek a falnézeten

• Kád: a perem vonala a falnézeten is látszik; ha a kád előlapja burkolt, annak lapjai a padlóval együtt kerülnek kiosztásra.
• Zuhany: a vizes zóna 2000 mm-ig kékkel jelölt, így ellenőrizhető, hogy a burkolás és a vízszigetelés elég magas-e. A padló lejtése az alaprajzon nyíllal szerepel; a részleteket a zuhany lejtéséről szóló cikk tárgyalja.
• Dekorcsík: sötét sáv a magasságával; alatta és felette külön zónaként futnak a lapsorok.
• Fülke és ablak: a nyílás széleinél ugyanúgy ellenőrizni kell a vágott darabokat, mint a sarkokban.
• Burkolás teteje: a jobb oldali „burk.” méret; ha nem egész lapsorra esik, a csempézési magasságról szóló cikk segít a javításban.

Ha a falnézet és a helyszín eltér

A terv a felmért vagy megadott méretekből készül, a valós fal ettől mindig eltér valamennyit. Ha a különbség néhány milliméter, a kezdővonalak maradnak, és az eltérést a szélső darabok veszik fel. Ha viszont a fal hossza centiméterekkel más, ha a kiállások nem a táblázat szerinti helyen vannak, vagy ha a kész padló szintje változott, a tervet frissíteni kell, mert a szélső darabok és a szerelvényekhez viszonyított fugahelyek is megváltoznak.

A szerkesztőben a mentett JSON-fájl visszatöltése után csak az eltérő méreteket kell átírni, és új PDF készül. Megrendelt tervnél a módosítás feltételeit az ajánlat rögzíti.

Összefoglalás

A falnézet olvasásának kulcsa a két rögzített pont – a fal bal sarka és a kész padló – és a kezdővonal. Ha ezeket megtalálta, minden más méret, vágás és kiállás ezekhez viszonyítva értelmezhető. Kétség esetén mindig a kezdővonal az irányadó, nem a sarok és nem a padló.